Búbánatvölgy

Búbánatvölgy – vagy helyi nevén gyakran csak Búbánat – Esztergom északi városrészének egyik belterülete. Nevével ellentétben a legkevésbé sem szomorú látvány. Ezt a titkos kis csodát a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között találjuk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán. A völgy könnyedén megközelíthető, ezért rendkívül közkedvelt a túrázók körében, és a közelben lévő, felújított játszótér miatt még a nagycsaládosok számára is kiváló kirándulóhelyszín. A völgy egy csendes, félreeső helyen található, ezért még a horgászok is előszeretettel látogatják.

Búbánatvölgy Szamár-hegy és a Hosszú-hegy közötti völgyben húzódik észak-déli irányban a Duna–Ipoly Nemzeti Park határán. Északról a 11-es főút és a Duna határolják. A központi belterülettől körülbelül 5 kilométerre, keletre fekszik. Szamárhegy és Kerektó városrészekkel teljesen körbeölelik a 307 méter magas Szamár-hegyet (eredeti nevén Zarmárd-hegyet). A három városrész közül Búbánatvölgy a legkisebb. A kedvelt horgászhelyek egyike. Itt található a Halas-tó, Mini-tó, Fürdő-tó, a tőlük délre eső Kerek-tó viszont már Kerektó városrészhez tartozik. Búbánatvölgyben ered a Majális-forrás és a Hideg-forrás. 2006 szeptemberében, mikor a város ivóvízellátását ellátandó új kutakat fúrtak a Kusztusi-dűlőben, 200 méter mélyen 32 °C-os vizet találtak.

Útvonalterv

Története

Búbánatvölgy Duna felőli részén, a római kori országút mellett ma is áll egy víztározó töltése. Ez gátként szolgált, ami az egész völgyet elzárta. A hatalmas víztározó elzáró zsilipje körülbelül a völgy közepén lehetett. Itt állhatott valamikor az apácák malma. A mai tavakat 1962-ben kezdték kialakítani az addigi nádas, mocsaras területen. A Mini-tó 1972-ben kapott létesítési engedélyt, majd 1975-ben az Ivadéknevelő vagy más néven, a Halas-tó. A Fürdő-tó 1983-ban kapott létesítési engedélyt, de üzemeltetési engedéllyel azóta sem rendelkezik. A tavak együttes felülete 3,25 hektár.

A sejtelmes nevű völgy története

Amióta világ a világ Búbánatvölgy lakott terület, ezt bizonyítják a folyamatosan előkerülő leletek is. A térség, a régészeti maradványok mellett rengeteg titkot rejt, amelyek számtalan eltérő véleményre és eredeztetésre adnak okot. Csakúgy, mint a völgy szomorú-sejtelmes elnevezése, amelyre máig nincs hivatalos magyarázat.

Búbánatvölgy mindig is lakott terület volt, bár természetes szépségét újra csak a 60-as évektől kezdték felfedezni, amikor megindult a tavak kiépítése. Természetesen az ember nem a huszadik században fedezte fel a völgy szépségeit, Horváth István történész, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója 3000 évvel ezelőtti régészeti leletekről is beszámolt. „Egyes felvetések szerint a török korban rizst termeltek a völgyben, ám ez nem valószínű. Az viszont biztos, hogy Búbánatvölgy legalább 3000 éve lakott terület, mivel találtak ilyen idős leleteket is itt. Az ősi települések nyomairól a bronzkori, a kelta, és a római kori régészeti leletek tanúskodnak” – mesélte Horváth István. A római kor nyoma még látható a völgy bejáratánál, az egyik telken ugyanis megtalálhatóak egy őrtorony falainak maradványai. A római korban őrtoronylánc húzódott végig a Duna-parton, mely a birodalom akkori határát védelmezte. Ennek a vonulatnak két része állt Búbánatvölgy kapujában, ám ma már csupán az egyik maradványai lelhetők fel.

Természetesen a későbbi korokból is találtak a szakértők emlékeket. A régészek és történészek az Árpád-kori, 11–12. századi csontvázas sírok mellett, egyéb leleteket is kiástak a völgy Duna felőli oldalán. Így biztos, hogy az Árpád korban is lakott terület volt Búbánat, ami köszönhető volt valószínűleg a Visegrád felé vezető, egyik legfontosabb budai útnak is, mely a római korban hadi útvonalként szolgált. „A Hideglelős kereszt csúcsán pedig egy római kori klastrom maradványai találhatóak, melynek egy részét lerobbantották, de jelentős falmaradványok állnak itt még ma is, amelyek még várnak a feltárásra” – tette hozzá a múzeumigazgató.

Azonban nemcsak a völgy bejáratánál találtak a régészek bizonyítékokat arra nézve, hogy a terület jó ideje lakott, hanem beljebb, a Kerektó környékén is. Itt a kelta korból származó edények kerültek elő, kicsit beljebb, a Hármas-forrásnál pedig római kori épületekre és egyéb leletekre bukkantak a szakemberek. Ám talán az egyik legérdekesebb kérdésre a mai napig nem tudnak a történészek válaszolni: történetesen arra, honnan ered a völgy szomorkás neve. „Nem tudni, honnan származik az elnevezés, de az biztos, hogy valami régi, nagy bánathoz köthető” – magyarázta Horváth István.

A „Búbánat” elnevezés eredete 1.

Azok a kutatók, akik a finnugor eredeztetéssel szemben a szkíta, hun-magyar vérvonalat vélik igaznak, azt állítják, hogy egykor Búbánatvölgy környékén vár is állott. Ezt erősítette meg egy történelemkedvelő és -kutató búbánati lakos is. Harcsa Gábor szerint Esztergom és Dömös között kellett lennie a Vetus Budának, vagyis az eredeti Budának, amit Attila testvére, Buda alapított. Mivel ez azonban a legendás hun vezér engedélye nélkül történt, Attila felelősségre vonta testvérét, majd ezt követően saját kezével megölte és a Dunába dobta fivérét. „Több írás is említi, hogy itt volt Buda vára, ezért sokan megpróbálták megkeresni, de a pontos helyét beazonosítani még soha nem sikerült” – tette hozzá az egykori újságíró.

A „Búbánat” elnevezés eredete 2.

Egy monda szerint a török időkben ezen a helyen egy magyar szekértábor volt, melyet a gaz török megtámadott. A magyarok, amint észrevették a török közeledtét, körbe állították a szekereket.
A gyermekek, asszonyok a kör belsejébe kerültek. A férfiak bátran szembeszálltak a törökökkel, akik bizony tízszeres túlerővel támadtak. A mieink hiába harcoltak oly elszántan, hiába védték elkeseredetten övéiket, nem sok idő kellett ahhoz, hogy ellenállásukat megtörjék.
A férfiakat mind megölték, a nőket és gyermekeket rabként elhajtották. "S az magyar népnek akkor igen nagy búbánatja vala." Innen kapta a hely mostani nevét.

Halas-tó

A tó délről egy 150 méteres ingoványos, vizenyős völgyfenéken keresztülfutó árokkal kapcsolódik a Mini-tóhoz. Nyugatról nyaralóházak, északról a vízfolyás ingoványos területe, keletről a Fárikúti út határolja. A tó területe 11 000 m², ebből szabad vízfelület kb. 9 000 m², a fennmaradó felületet nádas borítja. A tó hossza 115 méter, átlagos vízmélysége 1,11 méter. A Halas-tó zsilip-, illetve árapasztó műtárgyának hossza 7,35 méter.

Mini-tó

A Mini-tavat építették meg először. A tavat délről a Fürdő-tó, nyugatról üdülőövezet, északról a vízfolyás ingoványos területe, keletről pedig a Fárikúti út határolja. A tó területe 9000 m², ebből szabad vízfelület 6000 m², a fennmaradó felületet nádas borítja. A Mini-tó vízgyűjtő területe 1,2 km², hossza 150 méter, átlagos vízmélysége 1,35 méter.