Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma

A Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja, az esztergomi vár bástyarendszerének déli pontján található a Szent István tér 1. szám alatt. A feltárt királyi palota megmaradt helyiségeit mutatja be, a palota termeiben berendezett kiállításból pedig Esztergom vár története, múltja ismerhető meg.

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma állandó és időszakos kiállításokkal várja a látogatókat. A Vármúzeum gyűjtőterülete a Várhegyet és közvetlen környezetét öleli fel. Állandó kiállítás a több teremben bemutatott, az esztergomi vár története című kiállítás:

• Első terem: A Várhegy és közvetlen környékének, a népvándorlás korát megelőző régészeti emlékei láthatók a 15. századi boltozatos teremben. 18-20 ezeréves régészeti leletek.
• Második terem: A népvándorlás és honfoglalás korának Esztergom környéki leletei láthatók. 11. századi Esztergomban vert pénzek gyűjteménye.
• Harmadik terem: a Szent Adalbert Székesegyház XI-XII. századból fennmaradt oszlopfői tekinthetők meg. Maga a terem az érseki palota fennmaradt konyhája. Itt található a Porta speciosa.
• Negyedik terem: A terem sarkaiban a palotából származó kőfaragványok, a kis fali fülkében 12. századi pénzek, hajkarikák, bronzkeresztek láthatók.
• Ötödik terem: ún. „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Sokáig úgy tartották, hogy itt született Vajk. A lakószobából fantasztikus kilátás nyílik a vár alatt húzódó Vízivárosra. Innen szűk lépcső vezet a lakótorony emeletére.
• Hatodik terem: Az ásatások menetét Deéd (Dex) Ferenc színes freskója és Petrás István fényképei mutatják.
• Hetedik terem: lakószoba, Vitéz János érsek dolgozószobája, valójában egy régi terem töredéke. Az egykor ragyogó színvilágú freskókról már a feltárás idején elnevezték ezt a helyiséget Studiolónak, azaz Dolgozószobának, ahol a nagyméltóságú humanista tulajdonos visszavonult vagy tudós társaságot fogadott. A falat a négy fő erény hatalmas portréja díszíti. A freskók a 15. századból valóak, a Mértékletesség alakját egyes feltételezések szerint Sandro Botticelli festette. A teret egyetlen hevederívvel vagyis a Zodiákus ívvel megosztottan, két mezőben római keresztboltozat fedte. A boltozat töredékei ma is láthatóak, bár nem az eredeti helyükön.
• Várkápolna: Késő román, kora gótikus stílusban épült, rengeteg 12. századi freskómaradvánnyal. A terem nyugati kapuja felett található a mára Esztergom jelképévé vált rózsaablak. Innen lépcső vezet le az udvarba, ahol török kori sírkövek vannak kiállítva.

Nyitva tartás és további részletes információ: www.varmegom.hu

Balassa Bálint Múzeum

A MNM Balassa Bálint Múzeuma több mint kiállító tér, ahová a látogatók betérnek. A megye egyik legnagyobb gyűjtőterülettel rendelkező múzeumaként Esztergom és környékének hagyományaival, értékeinek felkutatásával, annak tanulmányozásával, feldolgozásával és megóvásával foglalkozik az intézmény, emellett a város kulturális életében játszik igen fontos szerepet. Hatalmas és sokrétű gyűjteményében képzőművészeti, régészeti, néprajzi tárgyak, illetve egy egyedülálló hajómakett gyűjtemény, valamint fegyvergyűjtemény, míves bútorok és a város tulajdonát képező, ám letétben a múzeumban lévő több ezer kötetes muzeális értékű Helischer könyvgyűjtemény található. Ezekből merítkezik a múzeum amikor a város történeti, – régészeti, – néprajzi, – irodalomtörténeti emlékeit mutatja be kiállításaiban, illetve a város életében szerepet játszó történeti személyiségek, írók, költők, művészek munkásságát ismerteti meg a látogatókkal. 2014-ben egy nyertes pályázat révén új kiállítótérrel bővült az intézmény. Ez, a pályázati támogatásból létrejött, új kulturális üde színfolt ad helyet a múzeum egyedülálló gyűjteményválogatásának, az eddigi állandó kiállítást felváltó Látványtárának. Ebbe az új, sokrétű, kulturális bemutatkozásba különlegesen szép, tárgyak, leletek kerültek, mely főhajtás az egykor élt mesteremberek munkássága előtt.

A múzeumban rendezett előadások, múzeumbaráti összejövetelek, tárlatvezetések illetve múzeumpedagógiai előadások és foglalkozások során megismertetjük a látogatókat kulturális örökségeinkkel, a város műemlékeivel, hagyományaival.

A múzeum gazdagságát dicséri, hogy gyűjteményének darabajai nem csak a múzeum falai között, hanem kölcsönzés révén más múzeumok, kulturális intézmények, kiállításaiban is megtekinthetőek a nagyközönség számára.

Nyitva tartás és további részletes információ: Balassa Bálint Múzeum

Babits Mihály Emlékház

A 20. századi magyar irodalom nagy alakjának Babits Mihálynak az esztergomi nyaralója, amely közel félszáz költeményének volt ihlető helye. Az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította a házat, majd a Balassa Bálint Múzeum (ma MNM Balassa Bálint Múzeuma) fenntartása alá került és 1961. augusztus 6-án nyitották meg Babits-házat, mint az első látogatható Babits Mihály emlékhelyet, múzeumot az érdeklődők és irodalomkedvelők számára.

“A valóságos eleven Esztergomot hajóról pillantottam meg először, a Dunán: s ez csakugyan olyan volt, mintha valami fenséges és szent királyi székhelyre vonulnék be…”

Már az első látogatás, a királyi város és az azt körülölelő táj, örökre megragadta a költő, író, műfordító lelkét. Szoros barátságok kötődtek közte és az esztergomiak között, és egy csodás pénzszaporítás révén Babits Mihály feleségével, a szintén írónő Tanner Ilonával, itt rendezte be második otthonukat az esztergomi Előhegyen.

A kezdeti, világtól elzárt, kis szőlőtőkékkel körülvett présházból a gondos kezek otthonos “fecskefészket”, majd menedéket hoztak létre a család számára, ahová idillt, vadont és édent álmodtak. Írók, költők, festők, színészek törzshelye lett. A világvégi kis nyaralóból irodalmi világítótorony vált, ami mutatja a helyes utat, művészek alkotóháza lett és amiről az autogram fal is árulkodik, (még ma is) “zarándokhely”.

Nyitva tartás és további részletes információ: Babits Mihály Emlékház

Keresztény Múzeum

Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is. A Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímási Palota második emeletén tekinthető meg.
Az állandó kiállításon bemutatott gyűjtemények:

• Magyar, német és osztrák későgótikus festészet és szobrászat (15-16. sz.)
• Itáliai festészet (13-18. sz.)
• Magyar, osztrák és német barokk festészet (17-18. sz.)
• Németalföldi festészet (15-16. sz.)
• Falikárpitok (15-20. sz.)
• Ikongyűjtemény és orthodox fémművesség (16-20. sz.)
• Az iparművészeti gyűjtemény legszebb darabjai: ötvösművek, szelencék, órák, elefántcsont-faragványok, kerámiák, üvegfestmények, keleti csomózott szőnyegek

Földszinti kiállítótermeiben a Keresztény Múzeum az 1980-as évek óta rendszeresen rendez időszaki kiállításokat.

Nyitva tartás és további részletes információ: Keresztény Múzeum