Látnivalók, érdekességek

KB. 7,5 KM – 10 PERC

Esztergomi Bazilika

Az 1856-ban felszentelt Esztergomi Bazilika, száz méteres magasságával a legnagyobb magyarországi egyházi építmény, mely méreteit tekintve Európában is az első öt legnagyobb templom között szerepel. A Várhegyen található főszékesegyház altemplomában a római katolikus egyház vezetőinek sírjai találhatók, köztük Mindszenty József hercegprímás sírhelye is.

A Bazilikában található a Bakócz- kápolna, mely az előző, középkori főtemplomból, a Szent Adalbert-székesegyházból teljes egészében fennmaradt. Ugyancsak a Bazilikában található a Szent István vértanú kápolna, mely Szent István király születési helyét hivatott jelezni. A főszékesegyház számos különleges, egyedi építészeti megoldást tartalmaz, ilyen például a templom fő oltárképe, mely Michelangelo Grigoletti (1856-ban) a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, melyen Mária mennybemenetele látható.

Az Esztergomi Bazilikában kapott helyet a magyarországi római katolikus egyház legnagyobb kincstára, ahol a 11. századtól napjainkig tartó időszakból származó műkincseket, istentiszteleti célra használt nemesfém tárgyakat, valamint miseruhákat és további ötvös- és textilgyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklődők. A Bazilika egyik legkülönlegesebb turisztikai része a közel száz méteres magasságban lévő kupola-kilátó, mely alatt lévő termekben képzőművészeti és egyháztörténeti kiállítások találhatók.

Az esztergomi Várhegy

Esztergom fő látványosságainak helyszíne, a 973-ban alapított első magyar főváros királyok által lakott, jelenleg mintegy ötven méter magas dombja, rajta a Bazilikával és a királyi várral. Az Esztergom fölé magasodó Várhegyről a négy égtáj felé tekintve csodálatos panorámát láthatunk a Vaskapu-hegy jelezte Visegrádi- illetve a távolabbi hegységek csúcsaira, a lent kanyargó Dunára, illetve a Dunakanyar felső szakaszára, a folyón átívelő Mária V

aléria-hídra, az Esztergommal szemközt lévő, felvidéki Párkányra és környékre, a szlovákiai Garam-folyó torkolatára és természetesen a közel harmincezer lakosú Esztergomra, valamint további közeli településekre.

Víziváros

Esztergom látványosságainak sorában, a Várhegy után az azzal szomszédos Víziváros következik. Itt található Esztergom több, nemzetközi és országos jelentőségű múzeuma, történelmi építménye. A Pázmány Péter utcát, Katona József utcát, Mindszenty József teret és Berényi Zsigmond utcát magába foglaló városrészben található a magyarországi római katolikus egyház legnagyobb dokumentációs, irat és könyvgyűjteménye, a 2018-ban felújított Bibliotheca, melyben világszinten egyedülálló kódexek és a magyar történelem fontos eseményeihez, uralkodóihoz és egyházi méltóságaihoz kötődő iratok, könyvek találhatók.

A Víziváros (és egyben Esztergom) egyik fő pihenőhelye, az Erzsébet-park is itt található, mely a Prímás Palota szomszédságában, a Nagy-Duna partján várja a kikapcsolódni vágyókat. A Víziváros különleges passzázsa, a Macskalépcső, mely idényben egy meredek lépcsősoron, egy rövid gyalogúton vezeti a turistákat a közel ötven méter magas Várhegy belső részébe, a Bazilika közvetlen közelébe.

Szenttamás-hegy

Az Esztergom belváros fölé emelkedő festői domb patinás és kanyargós utcáival és az ezek mellett található egyháztörténeti és történelmi emléképítmények okán fontos turisztikai célpont.

A Szenttamás-hegy belváros felőli oldaláról különleges szerpentin visz fel az országzászlóval ékes csúcsra. Ennek közelében látható a Szent István megkoronázása című Antal Károly nagyméretű dombormű, illetve Klotz József óriási napórája is. A Szenttamás-hegy tetejére egy másik úton, a Vitéz János főiskola felől induló kálvária stációk mentén is eljuthatunk. A golgotai jelenetnél Becket Szent Tamás canterbury-i érsekről (egyben a városrésznek is ő a névadója) elnevezett kis kápolna áll. Innen hallható minden nap délután fél 5-kor a trianoni békediktátumra utaló tárogató muzsika, mely szignál jellegzetességévé vált Esztergomnak.

A Szenttamás-hegy a Várhegyhez hasonlóan csodás panorámát kínál az Esztergomot és környékét felülről megtekinteni szándékozónak. Tiszta időben az alul fekvő város, a környező hegyek, a Duna, a Prímás-sziget, a Mária Valéria-híd mellett a távolabbi hegyvonulatok is jól kivehetők, s lenyűgöző fotók készíthetők.

Sötétkapu

Az esztergomi Sötétkapu egy átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt, amit a bazilika elé építettek. Hossza körülbelül 90 méter. Az alagút követi a keleti várfal előtti egykori sánc vonalát.

A műemlék alagutat 1824-ben, a Bazilika építésekor készíttette Rudnay Sándor, klasszicista stílusban. Szerkezete boltozott. Nevét a megfelelő világítás hiánya miatt kapta. Feladata a kanonoki házak és a papnevelde közti rövidebb összeköttetés volt, egyúttal biztosította Szentgyörgymező városrész gyors megközelíthetőségét is. A Bazilika építésekor a Várhegyet mesterségesen feltöltötték, keleti irányba egy enyhe lejtést adtak neki. Mivel a Sötétkapuból óriási boltíves pincerendszer nyílik, így lehetett csökkenteni a domb feltöltésének mértékét. A Sötétkapu volt a fő helyszíne az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek. Lásd: Esztergom története.

Az alagutat 2006-ban felújították, új macskaköves burkolatot kapott, és azóta engedélyezett az egyirányú gépjárműforgalom a belváros felé.